Sokféle technikával foglalkozom és próbálkozom, de volt egy, ami mostanában egyre népszerűbb, viszont én eddig nem mertem nekiállni. Ez pedig a scrapbook. Az utóbbi években több különféle kreatív kézműves blogot, honlapot, pintersetoldalt követek és nézegetek, az embernek remek inspirációforrás, könnyen és gyorsan meg lehet ismerkedni új technikákkal is. Így találtam rá a scrapbook technikára is, mellyel lenyűgöző fényképalbumokat, vagy csak egy-egy dekorált fényképes oldalt lehet csinálni. A technika lényege, röviden és tömören annyi, hogy fényképeket, albumokat különböző kézműves eszközökkel kidekorálunk, valamint leírjuk a képpel kapcsolatos emlékeinket. Így megőrizhetjük vizuálisan és szavakba öntve is a gondolatainkat, érzéseinket. A dekorációs lehetőségek tárháza pedig hatalmas, dekorálhatunk különböző színes és mintás papírokkal, lyukasztókkal, pecsételhetünk, felragaszthatunk a témával kapcsolatos egyéb emlékeinket, használhatunk mindenféle festékeket, és még sorolhatnám. Pont ez a tág és sokszínű lehetőség volt az, ami vissza is riasztott. Úgy gondoltam, ahhoz, hogy ilyen profi oldalakat hozzon valaki létre, rengeteg alapanyag kell, és fantázia is, hogy ebből a sok dologból egy harmonikus alkotás álljon össze. Egyrészt nem akartam beruházni ennyi mindenben, másrészt, bár nem mondom, hogy nincs fantáziám, ehhez nem éreztem magamban az ihletet. Persze nem is erőltette senki, de azért továbbra is tátott szájjal csodáltam az ebben a témában alkotókat.
