A következő címkéjű bejegyzések mutatása: iszalag. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: iszalag. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. november 23., vasárnap

Várakozás

Az Advent, a december, a karácsony előtti időszak a békés, boldog várakozás időszaka. Nagyon szeretem ezt a pár hetet, mikor az ember lelke rákészül a karácsonyra, ünneplőbe öltözik a lakás, aztán szépen lassan elérkezik  a várva-várt Szenteste is. Ki kell használni ezeket a heteket, mert ha nem vigyáz az ember, azt veszi észre, hogy már itt is a karácsony, de az a pár nap nagyon hamar eltelik, így jó, ha már a megelőző időszakot is örömmel telve töltjük.

Sokan nem szeretik, hogy városszerte egyre hamarabb elkezdődik a karácsonyi készülődés, a boltok polcain már novemberben megjelennek a dekorációs dolgok, és ajándékok. Engem nem zavar, amíg nem vagyok hangulatban, addig nem foglalkozom vele, de ha elkap a lendület, akkor jó, hogy nem kell várakoznom. Az elmúlt évekből tanulva, mikoris gyakran csak decemberben kezdtem el a dekoráció tervezgetését, aztán karácsonykor kaptam észbe, hogy mennyi mindenre nem volt időm, most előbbre hoztam a folyamatot. Szerencsére idén hamar kedvet is kaptam a tervezgetéshez, így már november elejétől gondolkoztam, jegyzeteltem, hogy miket is akarok elkészíteni, ehhez milyen alapanyagok szükségesek. Aztán szépen lassan beszereztem pár apróságot, gyűjtöttem zöldeket, és előkerült az egész éves kirándulásaink során összegyűjtött termésarzenál is. Majd a hétvégéink beosztását látva úgy döntöttem, hogy már ezen a hétvégén el kell kezdenem a készülődést, a bonyolultabb, munkaigényesebb díszeket el kell készítenem, mert több ilyen szabad hétvégénk már nem lesz karácsonyig, a hétköznap délutánok pedig rövidek, és hamar eltelnek.

A legfontosabb természetesen az adventi koszorú. Idén szakítottam az elmúlt évek gömbgyertya-gömbdíszekkel kombinációval. Lépcsőzetes, csillag alakú, vajszínű gyertyám lett. Ehhez a színhez a natúr terméseket képzeltem el. Jó lett volna hozzá az arany is, de olyan festékem épp nem volt itthon, és nem akartam túlbonyolítani. Szerencsére év közben szorgosan gyűjtögetünk mindenféle termést, így kerülhetett rá többféle toboz (vörös-, mamut-, ezüstfenyő), makk (kicsi, nagy, svájcisapkás, szőrös kucsmás), bükkmakk, fenyőkéreg, tapló, szelídgesztenye, sőt még tulipánfa termés is.


2014. október 21., kedd

Az ősz színei

Idén elég rövid, és változékony nyarunk volt, sokáig kellett várni az igazi jó időre. Talán emiatt is ért váratlanul és felkészületlenül az ősz. Nagyon nem örültem neki. Pedig minden évszakot szeretek, amikor a szép arcát mutatja. Így egy rövid szenvedés után elhatároztam, hogy ezt az ideit és élvezni fogom, hisz olyan szép piros-sárga-barna ez az évszak. És ha nem csak az eső esik folyton (mint pl. ma), hanem egy kis napsütést is kapunk, akkor különösen szép tud lenni.

Egy ilyen napot kihasználva indultunk neki apával, hogy begyűjtsük a természet egy-két őszi adományát. Több iszalag koszorút is fontunk, kicsit és nagyot, vastag ágból rusztikusat, vékonyakból pedig kesze-kusza, kócosat. Természetesen termések is jöttek velünk haza. Ezekből készültek el az idei koszorúim.

A kicsit vastagon beborítottam csipkebogyóval. Nem volt kis munka, mire gyakorlatilag egyesével rögzítettem a bogyókat. Ugyan ez nem galagonya, de ha ránézek, ez is határozottan izzik. Az előszobában kapott helyett, őrangyalunk közelében.