Pinokkió

"De milyen nevet adjak neki? - mormolta magában. -

Tudom már: Pinokkió lesz, így fogják hívni, Pinokkiónak.

Szerencsés név; ismertem egy családot, abban mindenkit

Pinokkiónak hívtak: volt Pinokkió papa, Pinokkió mama,

Pinokkió gyerekek, és mindnek jól ment a sora,..."

Nyáron a Praktika rejtvényén nyertem egy könyvet, Tilda Meseországban. Szeretem a tildás figurákat, de azért még nincs velük tele a lakás. Ez a könyv inkább gyerekszobák dekorálására lesz majd jó, nagyon sok kedves mesehős kel életre benne, tildás köntösben. De ennek a Pinokkiónak nem tudtam ellenállni.

Karácsonyi hangulatok

Karácsony közeledtével még egy-két dekoráció került ki a lakás különböző pontjaira. A már bemutatott angyalkás koszorún lecseréltem az ezüst zsinórt egy szerintem jobban odaillő fehér szaténszalagra.

Várakozás

Az Advent, a december, a karácsony előtti időszak a békés, boldog várakozás időszaka. Nagyon szeretem ezt a pár hetet, mikor az ember lelke rákészül a karácsonyra, ünneplőbe öltözik a lakás, aztán szépen lassan elérkezik  a várva-várt Szenteste is. Ki kell használni ezeket a heteket, mert ha nem vigyáz az ember, azt veszi észre, hogy már itt is a karácsony, de az a pár nap nagyon hamar eltelik, így jó, ha már a megelőző időszakot is örömmel telve töltjük.

Sokan nem szeretik, hogy városszerte egyre hamarabb elkezdődik a karácsonyi készülődés, a boltok polcain már novemberben megjelennek a dekorációs dolgok, és ajándékok. Engem nem zavar, amíg nem vagyok hangulatban, addig nem foglalkozom vele, de ha elkap a lendület, akkor jó, hogy nem kell várakoznom. Az elmúlt évekből tanulva, mikoris gyakran csak decemberben kezdtem el a dekoráció tervezgetését, aztán karácsonykor kaptam észbe, hogy mennyi mindenre nem volt időm, most előbbre hoztam a folyamatot. Szerencsére idén hamar kedvet is kaptam a tervezgetéshez, így már november elejétől gondolkoztam, jegyzeteltem, hogy miket is akarok elkészíteni, ehhez milyen alapanyagok szükségesek. Aztán szépen lassan beszereztem pár apróságot, gyűjtöttem zöldeket, és előkerült az egész éves kirándulásaink során összegyűjtött termésarzenál is. Majd a hétvégéink beosztását látva úgy döntöttem, hogy már ezen a hétvégén el kell kezdenem a készülődést, a bonyolultabb, munkaigényesebb díszeket el kell készítenem, mert több ilyen szabad hétvégénk már nem lesz karácsonyig, a hétköznap délutánok pedig rövidek, és hamar eltelnek.

A legfontosabb természetesen az adventi koszorú. Idén szakítottam az elmúlt évek gömbgyertya-gömbdíszekkel kombinációval. Lépcsőzetes, csillag alakú, vajszínű gyertyám lett. Ehhez a színhez a natúr terméseket képzeltem el. Jó lett volna hozzá az arany is, de olyan festékem épp nem volt itthon, és nem akartam túlbonyolítani. Szerencsére év közben szorgosan gyűjtögetünk mindenféle termést, így kerülhetett rá többféle toboz (vörös-, mamut-, ezüstfenyő), makk (kicsi, nagy, svájcisapkás, szőrös kucsmás), bükkmakk, fenyőkéreg, tapló, szelídgesztenye, sőt még tulipánfa termés is.

Fércművek workshop

PandArte Dóri egy nagyon klassz workshopot hozott össze, méghozzá a Fércművek műhelyében. Már régóta követem figyelemmel Judit szépséges gombékszereit és férclényeit. Van is már tőle egy helyes kis sünis fülbevalóm. Évszakról évszakra megújult, fantasztikusan igényes és szép katalógusokkal rukkol elő, melyekben különböző stílusú gombékszerekből válogathat a műértő közönség.

Most pedig ebbe a csodabirodalomba nyertünk betekintést, ahol Judit nap mint nap dolgozhat. Nagy élmény volt a számtalan szebbnél szebb anyag között válogatni, nézelődni, és sóvárogni. Tudom én, hogy ennek a munkának is vannak árnyoldalai, meg nemszeretem részei, de azért nagyon jó lehet ilyen kreatív foglalkozást űzni. A foglalkozáson egy trió nyakláncot, egy gyűrűt, egy pár fülbevalót és egy pár hajcsatot készíthettünk. Minden munkafázisban szabad kezet kaptunk. Talán az anyagok kiválasztása és összepárosítása jelentette mindenkinek a legnagyobb kihívást, de hát több száz textilből választhattunk. Miután ezen túl voltunk, kivágtuk a megfelelő méretű kis köröket, majd megismerkedhettünk az egész folyamat fő eszközével, a gombbehúzó préssel. A kész kis textilgombokat pedig felragasztottuk a megfelelő alapokra. 

Mindenki nagyon szép párosításokat hozott össze, szebbnél szebbek voltak, és mind mások. Jó hangulatban telt a foglalkozás, és nagy élmény volt ezeket a szépségeket saját kezűleg elkészíteni. Köszönet a szervezésért Dórinak (aki itt számolt be az eseményről), a lebonyolításért és az egész gombvilágért pedig Juditnak!

 

Az ősz színei

Idén elég rövid, és változékony nyarunk volt, sokáig kellett várni az igazi jó időre. Talán emiatt is ért váratlanul és felkészületlenül az ősz. Nagyon nem örültem neki. Pedig minden évszakot szeretek, amikor a szép arcát mutatja. Így egy rövid szenvedés után elhatároztam, hogy ezt az ideit és élvezni fogom, hisz olyan szép piros-sárga-barna ez az évszak. És ha nem csak az eső esik folyton (mint pl. ma), hanem egy kis napsütést is kapunk, akkor különösen szép tud lenni.

Egy ilyen napot kihasználva indultunk neki apával, hogy begyűjtsük a természet egy-két őszi adományát. Több iszalag koszorút is fontunk, kicsit és nagyot, vastag ágból rusztikusat, vékonyakból pedig kesze-kusza, kócosat. Természetesen termések is jöttek velünk haza. Ezekből készültek el az idei koszorúim.

A kicsit vastagon beborítottam csipkebogyóval. Nem volt kis munka, mire gyakorlatilag egyesével rögzítettem a bogyókat. Ugyan ez nem galagonya, de ha ránézek, ez is határozottan izzik. Az előszobában kapott helyett, őrangyalunk közelében.

Franciás romantika

A szentendrei Fess! workshopon megtanult transzfer technika nagyon megfogott, és már akkor tudtam, hogy alkalmazni fogom én még ezt. Nem is kellett sokat várnom, mert miután elkészültünk a konyhafelújítással, és felakasztottam az ott készült órát, nagyon tetszett a látvány, jól passzolt a színvilágba. Így elhatároztam, hogy ebben a stílusban csinálok egy konyhai kollekciót.

Az új konyha

A decemberi sikeres fürdőszoba felújítás után rögtön elhatároztuk, hogy a konyhát is megcsináljuk. Eredetileg ezt akartuk hamarabb, de a fürdő állapota sürgősebbé tette azt. Nem késlekedtünk sokat, februárban el is mentünk a Konyha Kiállításra, hogy ötleteket, és kivitelezőket keressünk. Elég informatív nap volt, megismertünk sok konyhagépet, gyűjtöttünk elérhetőségeket bútorgyártóktól, és ötleteket elrendezésre, kivitelezésre.

Szappanok ünneplőben

Már tavaly karácsonyra készítettem két dobozt, hogy a szappanokat még szebb köntösben tudjam elajándékozni. Most pedig Viktor anyukájától kaptam "megrendelést" két dobozra, amik majd Németországba és Amerikába kerülnek. A Vendégházuk két visszatérő kedves vendége kap bennük pár szappant.

Most a repesztőlakk és a decoupage-olás helyett a transzfer technikához nyúltam, most ez az új kedvencem. Barnával alapoztam le a dobozokat, az éleket bedörgöltem viasszal, majd két réteg fehér festéket kapott. Két szép parfümös-szappanos-franciás képet találtam és applikáltam rájuk. Elég jól sikerült belenyomkodni a festékbe, mert a vizes ledörgöléskor nem kopott le a mintából se semmi. Az éleket lecsiszoltam, a felületét egy kis patinával antikoltam, majd következett a lakkozás.

Három szappan fért bele, a jelenleg készleten lévő Himalájai sós, levendulás és a Judit barátnőmtől kapott kávés.

Méhviaszos-kecsketejes ápolás

Már egy ideje érlelődött bennem a gondolat, hogy méhviaszos szappant kéne csinálni. Sikerült is beszereznem a viaszt, és nagy lelkesen neki is láttam. Egy kényeztető receptet raktam össze, amiben a méz és a méhviasz mellett a kecsketej és a shea vaj is nagyon jó ápoló hatású. Azt tudtam, hogy nagyon kell vele vigyázni, mert a viasz és a méz hajlamos túlmelegíteni a szappant. Így kiöntés után be sem takartam a szappant, de mivel tömb formába öntöttem, aminek jó vastag fa fala van, így mégis megtörtént, amitől féltem, és reggelre "gyönyörűen" kicsapódott a tetejére vagy egy centi vastagon a zsír. A házikence fórumon kapott segítség alapján újraolvasztottam, de ez már nem lett teljes értékű, másnak is mutogatós, ajándékozós szappan, így nekiálltam egy második adagnak, immár kis formákban. Ez már jobban sikerült, de jól tettem, hogy nem tömböt öntöttem, mert betakargatás nélkül még ezek a kis formák is gélesedtek. A fele sima lett, a másik felébe pedig kevertem egy kis zabkorpát, ami kellemes radírozó hatású.

A méhviasz táplálja, puhítja a bőrt, segíti a regenerációs képességét, nyugtatja a bőrt és baktériumölő hatású is. A méz is hasonló jó hatásokkal bír, az érzékeny bőrrel igazán kíméletes. Ezek mellett pedig a már jól ismert kecsketej is az érzékeny bőrűeknek ajánlott gyulladáscsökkentő hatása és magas ásványianyag tartalma miatt.

Összetevők: kókuszvaj, olívaolaj, sheavaj, ricinusolaj, méhviasz, méz, NaOH, kecsketej, zabkorpa

Aloe verás nyári szappan

Az aloe verás szappan is terveim között szerepelt már egy ideje, csakhogy nem volt ilyen növényem. Szerencsére azonban egyszerre két helyről is hozzájutottam, a nyár is közeleg, így belevágtam egy bőrnyugtató, hűsítő szappan készítésébe. A leveleket félbe vágtam, és kikapartam belőle a zselés részt. Tömb formába öntöttem, és mivel kecsketejet használtam hozzá, ezt sem takartam be, félve a túlmelegedéstől, és ez jó is volt, mert elég hamar gélesedni kezdett. Hogy ne csak egyszerű fehér legyen, egy részét megszíneztem spirulinával.

Az aloe vera ismert és népszerű gyógynövény, hisz levelét letörve a belsejéből kipréselhető zselé már nyers állapotban alkalmas égési sérülések, sebek kezelésére, elősegíti, gyorsítja a gyógyulást. Az aloe és a felhasznált illóolajok megnyugtatják, hidratálják a száraz vagy leégett bőrt.

Összetevők: napraforgóolaj, kakaóvaj, kókuszvaj, sheavaj, olívaolaj, lúg, kecsketej, aloe vera gél, spirulina, menta illó, citrom illó, eukaliptusz illó.

FESS! Workshopon jártunk

Bardócz Évi és a Fehér Levendula Műhely Zsuzsija és Sanyija immár negyedszer fogtak össze, hogy egy remek kis workshopot tartsanak a sok-sok érdeklődő, kreatív blogolvasónak. A helyszín a szentendrei Skanzen volt, aminek különösen örültem, egyrészt, mert elérhető közelségbe került a rendezvény, másrészt mert ez a helyszín a szivem csücske, nagyon szeretek ott, és ehhez az eseményhez különösen passzolt ez az ódon, természetes világ. Az már csak hab volt a tortán, hogy a Skanzenen belül is "hazamentünk", a Kisalföldre, a bodaki pajtába. Sikerült rábeszélnem Judit barátnőmet is, így a szép nyári reggelen együtt kerekedtünk fel nagy lelkesen, és vágtunk neki a napnak.

Medálok kapszulából

Judit barátnőmön láttam ilyet először élőben, aztán persze meg is fogott az ötlet, mint minden, amivel bütykölni lehet. Egy kollégánktól kaptunk is egy jó nagy zacskó, színes kávékapszulát. Szép türelmesen nekiláttunk kipucolgatni, elmosni őket, aztán indulhatott a lapítás. Majd hosszú időt töltöttünk különböző hobbiboltokban, megfelelő gyöngyök és rátétek keresgélésével. A végeredmény pedig:

Tavaszi szappanok

Az előző bejegyzésben bemutatott húsvéti szappanok után következzenek a tavaszi megújulás szappanok.

Húsvéti szappanok

Egy kis téli pihenő után ismét nekiálltam a szappangyártásnak. Alapvetően két vonalon indultam el, az ünnepi, konkrét alkalomhoz köthető, limitált szériás darabok illetve az általános tavaszi kínálat, mely a megújulás, méregtelenítés jegyében készült.

Két ünnep is a nyakunkon van, legalábbis ha azt nézzük, hogy  a szappanok érési ideje 4-6 hét. Tehát el kellett készítenem a húsvéti és az anyáknapi kollekciót. Annyit egyszerűsítettem rajta, hogy az összetétel ugyanaz, csak a minták különbözőek.

Csipkék új köntösben

Mostanában több olyan oldalt, blogot olvasgatok, ahol régi tárgyakat, bútorokat, textileket keltenek újra életre, a régitől esetleg eltérő funkcióval. A kedvencem Évi oldala, aki már tökélyre fejlesztette ezt a műfajt, fantasztikus dolgokat lát bele a régi tárgyakba, és a kivitelezés is mindig csodálatos lesz. (Ő ihlette a régi ablak felújítását is).

Egyik népszerű darabja a ráncolt körpárna, középen csipkével díszítve. Mindig szívesen nézegetem ezeket az alkotásait, olyan kedvesek és finomak, a halvány színek és a régi csipketerítők aprólékos kidolgozottsága nagyon harmonikus párost alkotnak. Nagyon megörültem, mikor az oldalán egy tutorialt tett közzé a párna varrásának pontos mikéntjéről.

Apróságok a fürdőszobában

Ha már az embernek van szép fürdőszobája, akkor azt dekorálni is lehet. Az eddigit nem volt érdemes, de a mostani egyenesen kérte, hogy ne hagyjam üresen a kis sarkokat, párkányokat. Egyelőre csak két gyors és egyszerű díszt készítettem el. Az első az esküvői mécsestartónk reprodukciója, hisz minden alapanyag adott hozzá, és úgy szerettük, így most nézegethetjük minden nap. Egy szép befőttes üveg aljára mohazöld dekorkavics került, feltöltöttem vízzel, és ültettem rá egy úszógyertyát. A nyakára pedig egy szép zöld organzaszalag került. Így ácsorog a mosdókagyló szélén, aminek szerencsére jó nagy pereme, hogy lehessen rá ilyesmiket pakolni.

A másikhoz szintén egy ilyen szép mintájú befőttes üveget használtam fel. Ezt pedig megtöltöttem egy pár évvel ezelőtti szigetközi vízitúrán gyűjtött szépen csiszolt folyami kavicsokkal. Még csak ideiglenes így, mert majd még akarok bele kagylókat is tenni, mihelyt hazajutok a kagylógyűjteményemhez. A tetejét egy egyszerű natúr színű vászonanyaggal kötöttem le, nem akartam túl sok plusz színt vinni a helyiségbe, és ezt találtam itthon, ami passzolt.