2015. december 30., szerda

Az Advent nálunk

Az Advent az az időszak, amikor az egész lakást karácsonyi díszbe öltöztetem. Az egy hónapnyi várakozás alatt a lelkem mellett az otthonunk is díszbe öltözik. Ilyen környezetbe sokkal jobb hazaérni, könnyebben át tudom adni magamat a készülődésnek, karácsonyi hangulatnak. Például szombat délután, mikor már lement a nap, égett az ablakon a hópihés fényfüzér, az adventi koszorú gyertyái és még pár mécses a szobában, egy pokrócba burkolózva forraltboroztunk és olvastam. Ez egy ideális pillanat volt.


A díszek mennyisége és milyensége évről évre változik. Mikor mennyi időm, hangulatom, ötletem van. Jó pár dísz egy az egyben elrakható és elővehető. Ez nem csak kényelmi szempont, hanem a tárgyakhoz való ragaszkodásomat tükrözi leginkább. Egy-egy jól sikerült darabtól nehéz szívvel válnék meg. Így idén nem készült túl sok újdonság. Az adventi koszorút/dobozt már mutattam az előző bejegyzésben, ezen kívül ismét kikerült a bejárati ajtóra a fehér, üveggömbös tobozkoszorú, amit tavaly készítettem. A hobbiszobám ajtaját pedig a skandináv stílusú natúr iszalag koszorú díszíti.

A konyhában is igyekeztem karácsonyi hangulatot teremteni, előtérbe kerültek a különböző téli bögrék, a karácsonyi pléhdoboz gyűjteményem, és a kedvenc pasztellszínű üveggömbjeimet is itt pakoltam be egy vázába.





Az előszoba sarkába ismét elkészítettem a tavaly nagy kedvencemmé vált téli tájat a nagy kosárban. A koncepció hasonló volt, de bővült a készlet két őzzel. Egyik épp a galagonyacsalitosban bujkál, a másik pedig a hegyimanó barlangja mellett szemléli a tájat. Bizony, egy hegyimanó is költözött a hegy tetején lévő barlangba. :)






Idén egy új koszorú készült, a háló falára akasztottam ki. Nyáron csinált nekem apa szőlőindákból egy nagyon tetszetős, rusztikus koszorút, amit eddig még nem használtam fel. De most jött el az ideje, a tavalyi fehér angyalos koszorú megújításaként. Most nem fedtem be fenyővel, vétek lett volna, hanem csak a lazán egymásba fonódó indák közé dugdostam be a fehér gömböket, az aljára pedig felerősítettem a porcelánangyalkát. Az egészet lazán betekertem egy hármas fonatú szalaggal, ami egy szélesebb és egy vékonyabb szalagból és egy gyöngyfüzérből áll. Ennek a kuszasága szerintem nagyon jól passzol a koszorúalaphoz.




A nagyszoba fő dísze szerintem egyértelműen az adventi doboz. Annak ellenére, hogy modern új bútorunk van, a rusztikus tölgy mintázatú asztalon remekül mutat a vászon terítőn ez a természetes dísz. A polcokra kis karácsonyi apróságokat tettem mindenfele, az ablakon pedig az egész megkoronázására a szívünkcsücske fényfüggöny. :)



Redcountry Kinga téli tűpárnája

A tv-állványra pedig készítettem egy kis kompozíciót, amit a különböző kézműves blogokon gyakran látok, hogy tortatálakra, burák alá mindenféle tárgyakat rendeznek össze. Az év elején Biancánál készített jégkirálynő színű tortatálra került a kedvenc, mamitól örökölt csipketerítőm, a cuki szarvasos hógömbbel, némi égertobozzal, kulcsokkal, szánkóval. Hogy passzolnak ezek össze? Nekem nagyon télies és harmonikus a látványa, kívánkoztak egymás mellé.

 



Havas erdők három őze,
három csöndes őzikéje,
öles hóban, lomha ködben
elindult a szentmisére.

Éjfél volt a havas erdőn,
hűvös, bűvös téli éjfél,
havas erdő három őze
ballagott a csillagfénynél.

Kis szívükben szomorúság,
szép szemükben könnyű álom,
öles hóban, lomha ködben
ballagtak a holdvilágon.

Messze volt az Isten-háza,
hol a kisded várta őket,
hűvös, bűvös téli éjen
távol útról érkezőket.

A harangok zengtek-bongtak,
hívó hangjuk messze szállott,
hűvös, bűvös lomha ködben
elhagyták a holdvilágot.

Az őzek még messze voltak,
karcsú lábuk öles hóban,
Jézus Krisztus panaszukat
meghallotta a jászolban.

Három angyalt küldött értük,
ment érettük három angyal,
szánkójukba szelet fogtak,
noszogatva villámokkal.

Havas erdők három őze,
három csöndes őzikéje,
öles hóban, lomha ködben
így ért el a szentmisére.

Így vártuk mi a Karácsonyt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése