A decemberi sikeres fürdőszoba felújítás után rögtön elhatároztuk, hogy a konyhát is megcsináljuk. Eredetileg ezt akartuk hamarabb, de a fürdő állapota sürgősebbé tette azt. Nem késlekedtünk sokat, februárban el is mentünk a Konyha Kiállításra, hogy ötleteket, és kivitelezőket keressünk. Elég informatív nap volt, megismertünk sok konyhagépet, gyűjtöttünk elérhetőségeket bútorgyártóktól, és ötleteket elrendezésre, kivitelezésre.
A konyha azért hosszabb tervezést igényelt, mint a fürdő. Egyrészt mérete és funkciója miatt, másrészt több lehetőség rejlett benne, mint a 2 négyzetméteres kis lyukban. Az alapkoncepció az volt, hogy mindent kicserélünk. A műpadló helyett járólapot rakunk le a konyhába és az előszobába is, a falat már önerőből is elhagyni készülő béna furnérlemezt kicseréljük csempére, teljesen új bútort csináltatunk, és ha már ekkora fába vágtuk a fejszénket, a gépeket is kicseréljük, beépíthetőre, kivétel a hűtőt.
Nagy lendülettel álltunk neki az ötletelésnek, hogy lehetne jobban elrendezni a szekrényeket. De aztán hamar rá kellett jönnünk, hogy az egy teljes falat elfoglaló dupla ablak, az ajtó, a víz- és gáz kiállások eléggé megkötik a kezünket. Persze minden elmozdítható és átvariálható, de azért mi nem gondolkodtunk szerkezeti változtatásokban. Így az lett a végleges döntés, hogy a szekrényeket megtartjuk az eredeti L alakú elrendezésbe, csak a felső szekrényeket helyezzük át az egyik falról a másikra, és a pultot igyekszünk úgy át- és elrendezni, hogy ott több hasznos munkafelületem legyen.
Az alábbi képeken látszik az eredeti elrendezés, ahol a tűzhely és a mosogató szétszórása miatt gyakorlatilag csak két kis darab pultfelületem volt.
Miután a fő irányvonalak megvoltak, kivitelezőket kellett választanunk. A burkolási, víz- és gázvezeték szerelési munkákat a fürdőben már kipróbált és bevált csapatra bíztuk. A bútort pedig egy a kiállításon megismert céggel csináltattuk. Több helyen is jártunk ajánlatot kérni, terveket készíttetni, de végül ők lettek a befutók. Egyrészt, és ekkora tétel esetén azért az nyomós indok, ők adták a legjobb árajánlatot. Másrészt egyedül náluk tapasztaltuk azt, hogy hajlandóak segíteni, adnak ötleteket, elmondják a véleményüket a mi elképzeléseinkről, de nem csak leszólják azt, hanem el is fogadják a kivitelezhető ötleteket. Egyszóval elég jól sikerült megbeszélni a dolgokat, és egy jó kis tervet raktak nekünk össze.
Aztán eljött az a nap, mikor nekem el kellett kezdenem kipakolni a szekrényeket. Nem gondoltam, hogy egyszerű lesz, de nem is volt. Négy délután pakoltam, csomagoltam, szortíroztam, mígnem sikerült mindent biztonságosan elhelyezni a lakás különböző részeiben.
Mikor ez megvolt, otthon maradtunk egy napot, hogy szétszedjük a bútort, közben pedig már ott volt a burkoló csapat felszedni a műpadlót. Mindegyikünknek elég kemény nap volt, mi is megdolgoztunk a bútorral, mire szétszedtünk mindent, szállítható darabokra vágtunk és kiszedtünk minden csavart, szöget, tiplit, amikből volt is benne bőven. A műpadló szerencsére viszonylag könnyen feljött, csak a szekrények alatti részekkel dolgozott meg kicsit jobban az emberünk.
A teljes bontás után az elégethető faanyagot Viktor szülei hazafuvarozták, majd megérkezett tesóm, hogy bevezetékelje a konyhát. Természetesen a jó öreg panel tartogatott meglepetéseket, így nem sikerült mindent az előre eltervezett módon kivitelezni, de Gábor ügyes, nem maradtunk áram nélkül.
Aztán egy hétfő reggel szedtük a sátorfánkat, és kiköltöztünk, először azt hittük két, majd kiderült, hogy három éjszakára. Szerencsére a barátaink voltak olyan kedvesek, hogy befogadtak minket, így nem kellett a híd alatt csöveznünk. Ez alatt az idő alatt a munkások megcsinálták a víz és gázszerelési feladatokat, aljazkiegyenlítettek (egy váratlan dombocska miatt nyúlt meg a kilakoltatásunk ideje, amit le kellett csiszolniuk) és burkoltak. Mikor csütörtök délután végre hazatérhettünk, ez a látvány fogadott minket:
Elkezdtük a második hetet, de a burkolók már csak egy napot maradtak, mikor kifugáztak. Majd megérkeztek a festők, akik kijavították a hibákat, szépen kifestettek, és az előszobánkban található két "dekorációs célokat szolgáló" ajtókeretet is szépen kiegyenlítették gipszkartonnal.
A felgyorsult eseményeknek hála még a második hét csütörtökén megérkeztek a bútorosok is. Azt hittük, két nap alatt végeznek, de aztán itt le is lassultak a munkálatok. Rossz reklámot nem akarunk a cégnek, viszont őszintén szeretnénk leírni a történéseket, így inkább név szerint nem említenénk őket.
Tehát a korábbi pozitív események után a nagy reményekkel érkeztem haza csütörtökön, mert már nagyon kíváncsi voltam, hogy fog mutatni az új bútor. Eléggé lelombozott a látvány, ugyanis alulról is hiányzott két szekrény, felülről is egy, illetve az elszívó dobozát nem a megbeszélt megemelt magasságba helyezték el (egy túlzottan kiálló cső miatt), hanem alacsonyabban, ami viszont nem szabályos, mivel a gáztűzhely fölé megadott magasságba kell felszerelni azt. Viszont semmi üzenet, vagy telefonhívás nem várt minket, hogy mi is történt, illetve hogy akarják a felmerült problémákat megoldani, így eléggé elkeseredtünk.
Másnap ismét megjelentek (a megjelenéseket sem kapkodták el egyszer sem), akkor leszerelték a felső szekrényeket és elvonultak, hogy a teljes felső részt újra gyártsák, mivel szűk lett a hely, meg az elszívó se fért el. És ott álltunk hétvégén, amikor azt hittük, már visszaköltözhetünk, még mindig a romhalmaz tetején.
Hétfőn meg sem jelentek, mert akkor még a bútorgyártás folyt, hanem csak kedden, amikor már mi is otthon voltunk szabadságon, várva, hogy elkezdhessünk takarítani. Ekkorra már úgy ahogy helyre állt a konyha, még hiányoztak ugyan ajtók, nem volt csapunk, és a mosogatótálca is csak kölcsönbe jött, valamint várakoztunk a nyitott polcunkra, de a szekrényekbe már vissza tudtunk mindent pakolni, lehetett főzni a tűzhelyen és a mosogatógép is mosogatott.
További pár hét várakozás után megérkeztek az ajtók is, felkerültek a polcok, és megkaptuk a végleges mosogatót is.
Emiatt a kálváriajárás miatt természetesen maradtak bennünk tüskék, így az elkövetett hibákon sem tudtunk olyan könnyen szemet hunyni, kellett kompromisszumokat kötnünk, de összességében nagyon tetszik a végeredmény és az összhatás. A régi kis lepukkant, kopott, koszos konyha helyett most lett egy szép, új, tiszta és elegáns helyiségünk. A pultfelületet sikerült megnagyobbítani, ahogy elképzeltem, a szekrények jól pakolhatóak, minden elfért, és elég logikus rendbe is, nem kell sokat keresgélni. Nagy öröm és könnyebbség a mosogatógép, és az elszívó is jól szuperál. Elégedettek vagyunk a színválasztással, bár a valóságban barnább lett az alsó szekrény, mint amennyire szürkének gondoltuk a színminta alapján, de nagyon tetszik a kétféle szín együtt. Szóval összességében egy nagyon modern és elegáns konyhánk lett, öröm azóta hazajönni és főzni. :)
Beépített anyagok, elemek, gépek:Mikor ez megvolt, otthon maradtunk egy napot, hogy szétszedjük a bútort, közben pedig már ott volt a burkoló csapat felszedni a műpadlót. Mindegyikünknek elég kemény nap volt, mi is megdolgoztunk a bútorral, mire szétszedtünk mindent, szállítható darabokra vágtunk és kiszedtünk minden csavart, szöget, tiplit, amikből volt is benne bőven. A műpadló szerencsére viszonylag könnyen feljött, csak a szekrények alatti részekkel dolgozott meg kicsit jobban az emberünk.
Aztán egy hétfő reggel szedtük a sátorfánkat, és kiköltöztünk, először azt hittük két, majd kiderült, hogy három éjszakára. Szerencsére a barátaink voltak olyan kedvesek, hogy befogadtak minket, így nem kellett a híd alatt csöveznünk. Ez alatt az idő alatt a munkások megcsinálták a víz és gázszerelési feladatokat, aljazkiegyenlítettek (egy váratlan dombocska miatt nyúlt meg a kilakoltatásunk ideje, amit le kellett csiszolniuk) és burkoltak. Mikor csütörtök délután végre hazatérhettünk, ez a látvány fogadott minket:
Elkezdtük a második hetet, de a burkolók már csak egy napot maradtak, mikor kifugáztak. Majd megérkeztek a festők, akik kijavították a hibákat, szépen kifestettek, és az előszobánkban található két "dekorációs célokat szolgáló" ajtókeretet is szépen kiegyenlítették gipszkartonnal.
A felgyorsult eseményeknek hála még a második hét csütörtökén megérkeztek a bútorosok is. Azt hittük, két nap alatt végeznek, de aztán itt le is lassultak a munkálatok. Rossz reklámot nem akarunk a cégnek, viszont őszintén szeretnénk leírni a történéseket, így inkább név szerint nem említenénk őket.
Tehát a korábbi pozitív események után a nagy reményekkel érkeztem haza csütörtökön, mert már nagyon kíváncsi voltam, hogy fog mutatni az új bútor. Eléggé lelombozott a látvány, ugyanis alulról is hiányzott két szekrény, felülről is egy, illetve az elszívó dobozát nem a megbeszélt megemelt magasságba helyezték el (egy túlzottan kiálló cső miatt), hanem alacsonyabban, ami viszont nem szabályos, mivel a gáztűzhely fölé megadott magasságba kell felszerelni azt. Viszont semmi üzenet, vagy telefonhívás nem várt minket, hogy mi is történt, illetve hogy akarják a felmerült problémákat megoldani, így eléggé elkeseredtünk.
Másnap ismét megjelentek (a megjelenéseket sem kapkodták el egyszer sem), akkor leszerelték a felső szekrényeket és elvonultak, hogy a teljes felső részt újra gyártsák, mivel szűk lett a hely, meg az elszívó se fért el. És ott álltunk hétvégén, amikor azt hittük, már visszaköltözhetünk, még mindig a romhalmaz tetején.
Hétfőn meg sem jelentek, mert akkor még a bútorgyártás folyt, hanem csak kedden, amikor már mi is otthon voltunk szabadságon, várva, hogy elkezdhessünk takarítani. Ekkorra már úgy ahogy helyre állt a konyha, még hiányoztak ugyan ajtók, nem volt csapunk, és a mosogatótálca is csak kölcsönbe jött, valamint várakoztunk a nyitott polcunkra, de a szekrényekbe már vissza tudtunk mindent pakolni, lehetett főzni a tűzhelyen és a mosogatógép is mosogatott.
További pár hét várakozás után megérkeztek az ajtók is, felkerültek a polcok, és megkaptuk a végleges mosogatót is.
Emiatt a kálváriajárás miatt természetesen maradtak bennünk tüskék, így az elkövetett hibákon sem tudtunk olyan könnyen szemet hunyni, kellett kompromisszumokat kötnünk, de összességében nagyon tetszik a végeredmény és az összhatás. A régi kis lepukkant, kopott, koszos konyha helyett most lett egy szép, új, tiszta és elegáns helyiségünk. A pultfelületet sikerült megnagyobbítani, ahogy elképzeltem, a szekrények jól pakolhatóak, minden elfért, és elég logikus rendbe is, nem kell sokat keresgélni. Nagy öröm és könnyebbség a mosogatógép, és az elszívó is jól szuperál. Elégedettek vagyunk a színválasztással, bár a valóságban barnább lett az alsó szekrény, mint amennyire szürkének gondoltuk a színminta alapján, de nagyon tetszik a kétféle szín együtt. Szóval összességében egy nagyon modern és elegáns konyhánk lett, öröm azóta hazajönni és főzni. :)
- Csempe: Opoczno Fargo White (OP360-008-1)
- Csempe díszítő eleme: Opoczno Fargo Grey mosaic (OD360-003)
- Járólap: Zalakerámia Tuffo szürke (ZRG 289)
- Járólap díszítő eleme: Zalakerámia Tuffo szürke (T-2)
- Mosogató: Marmorin Isao Fekete (470 113 002)
- Csaptelep: Marmorin Standard gránit mosogató csaptelep Fekete
- Mosogatógép: Whirlpool ADG 195 A+
- Gáz főzőlap: Whirlpool AKT 424 NB
- Gázsütő: Electrolux EOG 2100 AOX
- Páraelszívó: Nodor Extender 60
- Mikró: Samsung GE732K-S
- Saroktálca: Kesseböhmer LeMans II (KP-0125-4502-85)
- Alsó frontok: Antracit, fóliázott bútorlap
- Felső frontok: Fehér selyemfényű, festett
- Munkalap: Vakolat, fóliázott bútorlap
- Fogantyúk: Tulip Sosa
Hivatkozások:
- Panel fürdőszoba felújítás - burkolás, víz-, gázszerelés
- Bóta Árpád - festés
- Szüts Gábor - villanyszerelés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése